2012. december 29., szombat

Part 9

-Neee! Ezek meg hogy jutottak ide?! -kérdezte Zayn dühösen.
-Fogalmam sincs! -néztem rá értetlenül és csodálkozva.
-Zayn! Ez a lány a barátnőd? -kérdezgették az újságírók.
-Hagyjanak már minket békén! Ilyen nincs, maguk nem ismerik a magánéletet?! Rosszul vagyok a sajtótól.
   Megfogta a kezem és kihúzott engem a folyosóra. 
-És mi lesz Harry-ékkel?
-Nagyfiúk! Tudnak magukra vigyázni! Hívom Paul-t, hogy azonnal elmegyünk a nyaralómba!
-De hisz a szüleim azt sem tudják hol vagyok!
-Szerintem felismertek téged a hírekben. Majd teszünk egy kis kitérőt a házatokhoz.
-Rendben! De hogy fogjuk lerázni a riportereket?
-Majd teszünk egy kis kitérőt! Na gyere!
Elkezdtünk futni a hosszú folyosón, majd a lépcsőn lementünk és akkor esett le, hogy a cuccaink ott maradtak.
-Zayn a cuccokkal mi lesz?
-Majd Paul visszaszállítja London-ba.
Ezalatt a párbeszéd alatt az utcára értünk, ahol teljes volt a káosz. Rajongótól kezdve minden féle ember ott volt. Mindenki Zayn-től kérdezgette, hogy van-e barátnője. Az utolsó ilyen kérdésnél rám nézett majd magára vonta a figyelmet.
-Emberek! Én ezt már nem bírom tovább, így inkább elmondok mindent! Igen ő a barátnőm és a neve Amy. Én nagyon kedvelem őt és remélem nektek is tetszik. Ez ellen viszont nem tudtok semmit tenni, akár utáljátok, akár nem mi akkor is együtt leszünk!
Ez nagyon megható volt számomra, úgy kellett visszatartanom a könnyeimet. Igen az a baj, hogy sokat szoktam sírni. Ha sírok, úgy érzem minden problémám megoldódott és utána pozitívan tudok gondolkodni.
   Ezután a kis vallomás után elindultunk a hatalmas parkoló felé, ahol egy Ferrari állt. Zayn megállt előtte és kinyitotta nekem az ajtót. Ezt nem hiszem el! Zayn-nek van egy Ferrari-ja?! És ez a jelenet, komolyan mondom úgy éreztem magam mintha én lennék Bella Swan és ő lenne Edward Cullen. Még a mosolya is hasonlított a Edward-éra -azaz Robert Pattinson-éra-. Csak ki ne derüljön, hogy ő egy vámpír! Habár szívesen lennék halhatatlan. Amíg ezen gondolkodtam ő is beszállt és kigördültünk a parkolóból.
-Olyan furcsa az arcod! Valami baj van? 
-Nem nincs semmi baj csak elgondolkoztam valamin.
-És min? Ha szabad kérdeznem!
-Ja csak azon, hogy ez a kivonulós jelenet hasonlított az Alkonyatra.
-Ha! Nem nagyon kedvelem az Alkonyatot! Igaz, csak az első részét láttam, de az is bőven elég volt! Ezzel ellentétben az összes Harry Potter filmet láttam és el is olvastam könyvben. Na az tényleg nagyon tetszik!
-Á szóval te Harry Potter fan vagy!
-Azért ezt nem mondanám, de a fiúkkal már jártunk a forgatási helyszínein.
-Hmm még az Abszol úton is?
-Nem ott nem jártunk! Csak a 9 és háromnegyedik vágányt csodálhattuk meg!
-Micsoda kár! -mondtam irónikusan
-Miért mi a bajod vele?
-Nem szeretem Harry Potter-t
-Hát jó, akkor beszéljünk más témáról!
-Oké! Most per pillanat hova megyünk?
-Hozzátok!
-Oké és mit mondjunk nekik? "Szia anya itt az a fiú akivel egy napja járok! Azt szeretném mondani, hogy lelépünk egy hétre!"
-Pontosan! Biztos megértenek majd! Egyszer! -itt teljesen lehalkult és motyogott még valami olyat, hogy "vagy nem".
     Az út hátralévő részében nem sokat beszéltünk. Odaértünk a házunk elé. A szívem a torkomban dobogott. Tudom, hogy nem fognak elengedni. De nem volt, más ötletem most per pillanat. Becsöngettem a kertkapunál. Anya nyitotta ki az ajtót. Az arca nem tűnt gondterheltnek, sőt örült neki, hogy ott álltunk.
-Sziasztok! Te bizonyára Zayn Malik lehetsz. Néztem tegnap a híradót és felismertem Amy-t. 
-Szia anya!
-Jó napot hölgyem!
-Nyugodtan tegezhetsz! Suzanne vagyok! A férjem most nics otthon egyébként őt is tegezheted, az ő neve Bob!
-Rendben Suzanne! Biztosan azt is tudja, ha a híreket nézte, hogy a lányával járunk.
-Igen, tudom! Óriási a felhajtás ez miatt. Mindenki ezt találgatja! Tényleg Amy, vagy 200 nem fogadott hívásod volt. Nem néztem meg a telefonod, de éjfélkor kikapcsoltam, mert már nagyon idegesített!
-Hát ez tök jó! Telefonszámot fogok váltani, ha ez így megy tovább!
-Az sem segít! Tiltsd le az összes idegen számot! Mi is azt tesszük! Mondjuk Harry szereti váltogatni a telefonszámát! Nekem már vagy fél éve ugyan az a számom mégsem tudnak hívogatni percenként!
-Hát lehet, hogy tényleg azt kéne! De a lényeg az, hogy Zayn-nel úgy döntöttünk... -itt nem tudtam befejezni a mondatot, mert anya félbeszakított.
-Ugye nem összeköltöztök!
-Nem csak egy hétre visszavonulunk egy eldugott nyaralóba, ahol tudtommal nincs egy újságíró sem! -mondta Zayn kiegyensúlyozottan, bár a szemében láttam a félelmet, hogy nem fog elengedni.
-Elengedlek, ha megígéred, hogy nem csinálsz semmi őrültséget!
-Megígérem! 
-Rendben csomagolj össze, mert anélkül nehéz lenne elmenni.
Meglepett az anyám engedékenysége, de gyorsan felmentem a szobába és összecsomagoltam. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése