Beléptem a csodálatosan berendezett hatalmas házba. Még így sötétben is tökéletesen lehetett látni, hogy milyen elegáns és egyben milyen modern is a berendezés.
Mindenhol földig érő ablakok voltak és ezeken keresztül lehetett látni a tó kristálytiszta vizén visszatükröződő csillagokat.
Zayn is odaállt mellém, miután lerakta a hatalmas bőröndöm és hátulról megfogta a derekamat. Megfordultam és elkezdtünk szenvedélyesen csókolózni. Pár percig még így álltunk majd elkezdett a kanapé felé invitálni engem. Ebben a pillanatban megcsörrent a telefonja.
-Ilyen nincs! Mégis ki zavar minket este tízkor?! - kérdezte dühösen.
A telefon kijelzője Liam-et írta ki. Gyorsan felvette a telefont és megpróbálta lerázni őt. Majd egy pillanat alatt megváltozott az arcvonása és komor hangulatot öltött. Kinyomta Liam-et és rám nézett.
-Jennifer alkoholmérgezést kapott! Az egyik legnagyobb kórházban ápolják Londonban. A mi hősszerelmes Harold-unk egész végig ott virraszt mellette. Danielle lemondta az Amerikai útját Eleanor pedig a fotózását. Paul elhozta a cuccainkat, csak az a baj, hogy a te táskád is oda vitte. Egész Manchester összes tinilánya holtig állítja, hogy te vagy a legjobb barátnőjük és, hogy biztosan nagyon szívesen bemutatod őket nekünk!
-Te jó ég Jennnifer kórházban? Azonnal induljunk el!
-Ez nem túl jó ötlet, hisz mindketten hulla fáradtak vagyunk most utaztunk két órát! London innen 5 vagy 6 órára van, tehát így is, úgy is holnap érkeznénk meg. Azonkívül csak Harry-t engedték be a nővérek!
-Basszus ez az én hibám! Ha leállítom Jenn-t vagy nem megyek el vele a koncertre... - nem tudtam befejezni a mondatot, mert Zayn közbevágott.
-Akkor mi most nem lennénk együtt, sőt meg sem ismertük volna egymást és még mindig tévhitben élnél. Egyébként sem a te hibád, hiszen Jennifer már elmúlt 18 éves, tudja, hogy mit szabad és mit nem! Nem tudott mértéket tartani, ez nem a te hibád! Te nem tehetsz semmiről! - próbált megnyugtatni, de nem sikerült.
Kínos csend vette kezdetét miután ezt mondta. A csendet én törtem meg.
-Aludnunk kéne! Ha holnap el akarunk menni Londonba, akkor ki kell, hogy pihenjük magunkat!
-Igazad van! De előtte ki kéne csomagolnod! - mondta
Kicsomagoltam a nem kevesebb, mint 50 kilót nyomó bőröndömet és bedőltem az ágyba. 10 perc elmélkedés után döbbentem rá, hogy le kéne zuhanyozzak. Felkeltem és a fürdő felé vettem az irányt. A hálószobából nyílt az ajtó a hatalmas fürdőbe. A csempe halvány vajszínű volt és egy hatalmas nagy fekete kád foglalt benne helyet. Az egyik sarkába volt egy zuhanyzó , amit most nagyon hasznosnak véltem, ugyanis semmi kedvem nem volt vizet engedni és még várni fél órát.
Pár perc alatt lezuhanyoztam, fogat mostam és felvettem a pizsamám. Kiléptem az ajtón és ott feküdt Zayn egy szál boxerben. Mit ne mondjak, meg tudnám szokni a látványt. A hasát jópár tetoválás díszítette ami nagyon jól állt neki.
Befeküdtem mellé az ágyba és szorosan hozzábújtam. Harmadszorra is elfogott a szerelem érzése amint átölelt, jó éjszakát kívánt és a homlokomra puszit nyomott.
Ő hamar elaludt, az én fejemben viszont nem akartak szűnni a gondolatok. Átgondoltam azt a pár napot amit együtt töltöttem a fiúkkal, hogy ne szegény Jennifer-re gondoljak, de sajnos nem ment. Végig az járt a fejemben, hogy ha én leállítottam volna akkor most nem feküdne Londonban egy rideg kórházi szobában.
Csaknem egy órát gondolkoztam, mire elnyomott az álom. Egész éljel furcsa rémálmok gyötörtek engem, amikre nagy sajnálatomra még reggel is emlékeztem.
Mikor felébredtem Zayn még az álmok fellegén járt és annyira édes volt, hogy nem akartam felébreszteni. Próbáltam úgy kibújni a karjai közül, hogy ő azt ne érezze meg. Sajnos ez a terv füstbe ment, mivel ahogy megmozdultam már nyíltak is ki a nagy barna szemei.
-Jó reggelt szerelmem! - mondta egy nagyot ásítva.
-Neked is Drágám!
-Hány óra van?
-Nem tudom én is csak most ébredtem! Nem akartalak felébreszteni, sajnálom!
-Nem baj! Úgy is hülyeséget álmodtam. Örültem, hogy végre felébredhetek belőle.
-Mit álmodtál? - kérdeztem érdeklődve.
-Azt, hogy Niall átnevezte a bandát Niall and the potetoes-ra és az összes rajongónk vérengző szörnyeteggé változott és meg akart ölni téged! Pont akkor ébredtem fel amikor az egyik belédharapott!
-Te jó ég! Nem nézel te egy kicsit sok hülyeséget a TV-ben? Az is lehet, hogy a túlzott munka miatt álmodtál ilyen hülyeséget!
-Hát ha így van akkor nagyon jól tettem, hogy visszavonultam a "titkos rejtekhelyemre". Csak azt nem tudom miért pont téged támadtak meg a rajongók! Lehetséges, hogy azért, mert az utóbbi pár napban nagyon megkedveltelek és az okozna a legnagyobb fájdalmat, hogy elveszítelek!
-Hát ez nagyon édes tőled! - egy puszit nyomtam a szájára amit ő viszonzott is. A puszi hirtelen smárolásra váltott, amit már megint megzavart Zayn telefonja.
-Ezt a sz*rt ki fogom dobni! Nem tudom elhinni, hogy még is ki kereshet fél hétkor!
-Nyugi Zayn vedd fel, megvárlak!
Felvette de a hangjából ítélve már nem haragudott a hívóra. Legalább fél óráig beszélt vele ami alatt teljesen meglágyult.
-Anyukám volt! Kérdezte, hogy igazak-e a hírek és gratulált nekünk. Azt mondta nagyon szívesen megismerne. Mondtam, hogy most sürgősen Londonba kell utaznunk, utána pedig legalább 1 hetet kettesben szeretnénk tölteni de utána nagyon szívesen meglátogatjuk őket.
-Én is nagyon szívesen megismerném a családod! Nagyon rendes tőled, hogy kettőnket fontosabbnak tartod, mint hogy meglátogasd a szüleidet, de szerintem a család fontosabb!
-Nekem te vagy a legfontosabb! - lágyan magához ölelt és ott folytattuk ahol befejeztük. De a kötelességérzet erősebb volt.
-Nagyon jó lenne maradni, de a barátnőmnek szüksége van ránk!
-Igaz! Öltözzünk fel és gyorsan induljunk el!
Nem telt sok időbe az öltözés és már be is szálltunk a kocsiba, s London felé vettük az irányt.
Kínos csend vette kezdetét miután ezt mondta. A csendet én törtem meg.
-Aludnunk kéne! Ha holnap el akarunk menni Londonba, akkor ki kell, hogy pihenjük magunkat!
-Igazad van! De előtte ki kéne csomagolnod! - mondta
Kicsomagoltam a nem kevesebb, mint 50 kilót nyomó bőröndömet és bedőltem az ágyba. 10 perc elmélkedés után döbbentem rá, hogy le kéne zuhanyozzak. Felkeltem és a fürdő felé vettem az irányt. A hálószobából nyílt az ajtó a hatalmas fürdőbe. A csempe halvány vajszínű volt és egy hatalmas nagy fekete kád foglalt benne helyet. Az egyik sarkába volt egy zuhanyzó , amit most nagyon hasznosnak véltem, ugyanis semmi kedvem nem volt vizet engedni és még várni fél órát.
Pár perc alatt lezuhanyoztam, fogat mostam és felvettem a pizsamám. Kiléptem az ajtón és ott feküdt Zayn egy szál boxerben. Mit ne mondjak, meg tudnám szokni a látványt. A hasát jópár tetoválás díszítette ami nagyon jól állt neki.
Befeküdtem mellé az ágyba és szorosan hozzábújtam. Harmadszorra is elfogott a szerelem érzése amint átölelt, jó éjszakát kívánt és a homlokomra puszit nyomott.
Ő hamar elaludt, az én fejemben viszont nem akartak szűnni a gondolatok. Átgondoltam azt a pár napot amit együtt töltöttem a fiúkkal, hogy ne szegény Jennifer-re gondoljak, de sajnos nem ment. Végig az járt a fejemben, hogy ha én leállítottam volna akkor most nem feküdne Londonban egy rideg kórházi szobában.
Csaknem egy órát gondolkoztam, mire elnyomott az álom. Egész éljel furcsa rémálmok gyötörtek engem, amikre nagy sajnálatomra még reggel is emlékeztem.
Mikor felébredtem Zayn még az álmok fellegén járt és annyira édes volt, hogy nem akartam felébreszteni. Próbáltam úgy kibújni a karjai közül, hogy ő azt ne érezze meg. Sajnos ez a terv füstbe ment, mivel ahogy megmozdultam már nyíltak is ki a nagy barna szemei.
-Jó reggelt szerelmem! - mondta egy nagyot ásítva.
-Neked is Drágám!
-Hány óra van?
-Nem tudom én is csak most ébredtem! Nem akartalak felébreszteni, sajnálom!
-Nem baj! Úgy is hülyeséget álmodtam. Örültem, hogy végre felébredhetek belőle.
-Mit álmodtál? - kérdeztem érdeklődve.
-Azt, hogy Niall átnevezte a bandát Niall and the potetoes-ra és az összes rajongónk vérengző szörnyeteggé változott és meg akart ölni téged! Pont akkor ébredtem fel amikor az egyik belédharapott!
-Te jó ég! Nem nézel te egy kicsit sok hülyeséget a TV-ben? Az is lehet, hogy a túlzott munka miatt álmodtál ilyen hülyeséget!
-Hát ha így van akkor nagyon jól tettem, hogy visszavonultam a "titkos rejtekhelyemre". Csak azt nem tudom miért pont téged támadtak meg a rajongók! Lehetséges, hogy azért, mert az utóbbi pár napban nagyon megkedveltelek és az okozna a legnagyobb fájdalmat, hogy elveszítelek!
-Hát ez nagyon édes tőled! - egy puszit nyomtam a szájára amit ő viszonzott is. A puszi hirtelen smárolásra váltott, amit már megint megzavart Zayn telefonja.
-Ezt a sz*rt ki fogom dobni! Nem tudom elhinni, hogy még is ki kereshet fél hétkor!
-Nyugi Zayn vedd fel, megvárlak!
Felvette de a hangjából ítélve már nem haragudott a hívóra. Legalább fél óráig beszélt vele ami alatt teljesen meglágyult.
-Anyukám volt! Kérdezte, hogy igazak-e a hírek és gratulált nekünk. Azt mondta nagyon szívesen megismerne. Mondtam, hogy most sürgősen Londonba kell utaznunk, utána pedig legalább 1 hetet kettesben szeretnénk tölteni de utána nagyon szívesen meglátogatjuk őket.
-Én is nagyon szívesen megismerném a családod! Nagyon rendes tőled, hogy kettőnket fontosabbnak tartod, mint hogy meglátogasd a szüleidet, de szerintem a család fontosabb!
-Nekem te vagy a legfontosabb! - lágyan magához ölelt és ott folytattuk ahol befejeztük. De a kötelességérzet erősebb volt.
-Nagyon jó lenne maradni, de a barátnőmnek szüksége van ránk!
-Igaz! Öltözzünk fel és gyorsan induljunk el!
Nem telt sok időbe az öltözés és már be is szálltunk a kocsiba, s London felé vettük az irányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése